Otthon maradunk: most különösen fontos odafigyelnünk a beltéri levegő minőségére
Átlagosan napjaink 85-90 százalékát beltérben töltjük, ez az arány pedig az otthonról dolgozók körében most még magasabb, így a következő hetekben még inkább érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk a beltéri levegő minőségére. Nem véletlen, hogy sok vírusmegelőzési ajánlásban is megjelenik a gyakori és alapos szellőztetés fontossága.
Ha viszont a kültéri levegő is szennyezett pl. a fűtés vagy a járműforgalom miatt, az további kockázatokat rejthet magában, így előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyeket például a korszerű klímaberendezések és légtisztítók kínálnak.
Az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve –, ez az arány pedig a jelenlegi járványügyi helyzetben még magasabb lett. Mivel a vírusok gyorsan terjednek zárt térben, érdemes átgondolni, mit tehetünk otthonunkban a levegő tisztán tartásáért.
A kültérinél kétszer szennyezettebb lehet a beltéri levegő
Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.[1]
Veszélyeztetett csoportok
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával élők.[2] Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor.[3]
Nem mindegy, mikor és mennyit szellőztetünk
A légúti jellegű vírusok gyorsan terjednek zárt térben köhögéssel, tüsszentéssel vagy – egyes esetekben – akár szimpla kilégzéssel. Az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk. Ha az időjárás engedi, érdemes nyitva tartani az ablakot olyan helyeken, ahol többen tartózkodnak egy légtérben. A kültéri levegő ugyanakkor gyakran szintén szennyezett, hiszen a fűtési szezon még nem
[1] https://www.euractiv.com/section/climate-environment/news/indoor-air-pollution-is-more-dangerous-than-the-outdoor-one/
[2] https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2013/cikkek/belteri-levegominoseg
[3] https://www.europeanlung.org/en/lung-disease-and-information/risk-factors/indoor-air-pollution