Az ünnepeknek vége, az utcák a parkok a balatoni sétányok ilyenkor sokkal csendesebbek. A sok és nehéz ünnepi étkek után úgy gondoltam, hogy jó lenne egy kis séta a Balaton parton. Utam során csak elvétve találkozom emberekkel,- még élvezik a semmit tevést a hosszú alvást. Az idő csendes, hó mentes, nyirkos, komor és párás, de mindezek ellenére jól esik a mozgás.Sétám során elérve a partot, a tájon a ködös szürkeség az uralkodó. A párától a túlsó part szinte láthatatlan, de aki itt él az becsukott szemmel tudja, hogy hol látható Siófok vagy Balatonakarattya löszös partvonulata. Itt nőttem fel, és gyermekeim is ide születtek, ezért a Balaton meghatározta az életemet. Mindig szerettem nézni az olykor sima, vagy a háborgó vizét, a vihar közeledtét. Számomra a Balaton az év minden szakában meglepetést, szépséget tartogat számomra, ezért tisztelem a létét. Ezért szépségét, természeti jelenségét igyekezem megörökíteni a festő vásznamon. Oly különleges világ ez, melynek szépsége nemcsak az itt élőket ragadja magával, hiszen Egry Józsefet a Balaton festőjét is megihlette e táj.
Sétám során eszembe jutnak azok forró nyarak, melyek már-már elviselhetetlenek voltak, de úgy gondolom, hogy ez így van rendjén. Nyáron legyen meleg és télen hideg. Amikor meleg van, fürödjünk sokat a Balaton lágy vízében, de télen fagyjon be és élvezzük a korcsolyázást és fakutyázást.
„Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,
égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!”
/Gárdonyi Géza: A Balaton/
A bejegyzések késleltetve jelennek meg, mert azokat moderátoraink ellenőrzik!